A napokban nagyon felhúztam magam, és elhatároztam, hogy most Önt is felhúzom!
Sok emberrel találkozom vagy beszélek telefonon, akik érzik, hogy az életük rossz irányba halad, és mivel lassan romlik minden körülöttük, inkább alkalmazkodnak és megszokják a rosszabb helyzetet, mint hogy tegyenek egy nagy lépést.
Pedig kívülről nézve tiszta a képlet: Ha Ön ma vállalkozó, akkor maximum 3-5 éven belül tönkremegy, és alkalmazott lesz. Anélkül hogy politizálnánk, teljesen egyértelmű, hogy a már 5-dik évében lépett vállság nem érte el Magyarországon a mélypontját. Ez egy spirál, ami még mindig stabilan lefelé mutat.
De csak nézzen bele a saját vállalkozásába. Évek óta csökken folyamatosan a cége bevétele. A költsége pedig folyamatosan nő. Vagyis a lefelé mutató bevétel először eléri azt a szintet, amikor már nincs profit, aztán lefelé haladva eléri azt, amikor már nem tudja a cég saját magán finanszírozni, majd eléri azt, amikor már Ön saját tőkéből sem tudja finanszírozni.
Lehet bízni másban, csak a tények ezt mutatják! Semmilyen javulásra lehetőséget adó változás nincs a láthatáron.
Az én logikám olyan, hogy akkor azonnal ki kell szállni, mielőtt a saját tartalékaimat is feléli a cégem, és elégetem a jövő lehetőségét is. Tudom, hogy a kiszállás nem egyszerű. A vesztességet nehéz elviselni. Én már a tőzsdén keményen megtanultam, hogy ki kell szállni akkor is, ha vesztességben vagyunk. A bizakodás mindenkit, aki tőzsdézik tönkre tesz. Egy vállalkozásban ugyanaz a helyzet, csak nem akarjuk elhinni.
Remélem már eléggé felhúzta magát! Akkor menjünk tovább.
Mit hozhat a jövő? Az én szememben a jövőben Magyarország egy olcsó bérmunkásokat foglalkoztató szegény ország lesz. Ön, ha ma vállalkozó, akkor fogadok önnel 1.000 EUR-ban, hogy ha Magyarországon marad, 3-5 év múlva egy rosszul fizetett alkalmazott lesz egy cégnél. Ez alól persze kivétel a politikusok és rokonaik, valamint a baráti körük. Önnek akár hiszi, akár nem, nincs semmi esélye
arra, hogy a korábbi, de csak akár a mostani életszínvonalát is megőrizze. Semmi esélye!
Itt fontos hangsúlyoznom, hogy nem érdekel ki ebben a helyzetben a hibás, nem érdekelnek a bűnbakok, és hogy az egésznek mi az oka. Engem csak a megoldás és a jövő érdekel. Az érdekel, hogy az aktív éveimben mit teszek az életemmel, mi lesz velem, ha nyugdíjba kerülök, és mondjuk, beteg leszek, mi lesz a gyerekeimmel, milyen jövőbe indítom el őket. Ezért nem érdekel a politika és a bűnbakok sem.
Akkor mi a megoldás. Van megoldás, de nem egyszerű. Először is látni kell, hogy pont most jelent meg az EU egyik jelentése, hogy a határ magyar oldalán Európa legrosszabb helyzetbe levő gazdasága található, és az osztrák oldalon pedig Európa legjobban működő gazdasága van. Csak egy határ választja el Önt attól, hogy jobban éljen. És ez a határ egyre vastagabb vasfüggönyből lesz.
Régen volt a vasfüggöny, amin nem tudtunk csak 3 évente átmenni. A most kialakuló gazdasági vasfüggöny sokkal
sűrűbb szövésű, és ezen nem hogy 3 évente, de soha nem fogja tudni áttenni a lábát. Mert nem lesz rá pénze. Még arra sem, hogy látogatóban átnézzen a sógorokhoz! Persze lehet hinni a csodákban, de én már nem hiszek benne.
Akkor milyen lesz a jövő? Az jól látszik, hogy egy betegségbe az ember befelé 1-2 nap alatt megy, és kifelé, vagyis a teljes felépülés 7-60 nap között van, attól függően, hogy milyen súlyos a dolog. Vagyis akár 10-szer annyi idő kifelé haladni, mint belemenni. És ez pontosan így van a gazdagsági vállságokban is. Eddig 4 éve megyünk befelé, és még nem vagyunk az alján. Ennek akár 5-10 szerese, vagyis a mi teljes életünk kell ahhoz, hogy kilábaljunk belőle. Ha sikerül!? Ez nekem nem jövőkép, és bármilyen nehézség, aminek jobb élet van a végén, inkább érdekel. Önzőnek tűnik, de a hazám csak a családom és a saját jövőm után következik.
Mi van Ausztriában?
Talán egy szóban kifejezve: Működik!
Bővebben: Normálisan működik.
És ez
ég és föld a magyar helyzethez képest.
Nem akarom annyira felizgatni, hogy infarktust kapjon, ezért pár nap múlva folytatom a Facebookos oldalon azzal, hogy mi a megoldás, és hogyan kell elengedni a múltat. Talán ez a kulcsa mindennek. Elengedni és leküzdeni a félelmeket.
Kapcsolódjon a
www.facebook.com/ausztriai.ingatlanok oldalunkhoz, ahol hozzá is tud szólni, kérdezhet is, de vitatkozhatunk is, ha nem ért egyet.
Végül: ÖN MIRE VÁR MÉG???
Parajdi István
